Jón-tengeri túra

Június végén volt szerencsém részt venni egy vitorlás flottavitorlázáson a Jón-tengeren. Szombat reggel indultunk Bécsből és egy rövid korfui megálló után délelőtt már Prevezán landolt a chartergép. Innen mintegy 40 perc buszozás után Lefkas város marinájába érkeztünk, ahol már várt minket a 3 lefoglalt hajó.

A hajók átvétele, a beköltözés és a vásárlás után már 17 órakor elindulhattunk. Első napi uticélunk Sivota öble Lefkas délkeleti részén. Kis vitorlázással és motorozással este 8 előtt ez sikerült is. Másnap egy tökéletes reggeli után Ithaca partjai mellett több fürdéssel egy délutáni nagy vitorlás rohanás után Cephalonián Áy Eufimiánál álltunk meg.

Itt jegyezném meg, hogy aki horvátországi kikötői infrastruktúrára számít az egy kicsit csalódni fog. Görögországban alig-alig található mooringgal, vizzel, villannyal felszerelt marina. Ha áram és víz van az már nagy szó. Áy Eufimiában volt. Csak a horgonyon betolatás okozott egy kis gondot két hajó közé, de másodszorra sikerült. Este a hajótól kb. 20m-re lévő tavernában élvezhettük a gasztronómia és a foci EB döntő örömeit.

Másnap egy fantasztikus vitorlázás után Áy Nikolaos kikötője volt a cél. Az este beerősödő misztrál megtréfált bennünket ezért végül a kompkikötő mellett párhuzamosan kötöttünk ki a rakpartra. Kikötés után megjelent egy vendéglős és erősen kapacitálta a társaságot, hogy nála vacsorázzunk és fürödni is lehet, mert van zuhanyozója. Kicsit meglepődött amikor a 3 hajó legénysége közel 30 fő megjelent, de feltalálta magát és megkérdezte: hol szeretne a csapat vacsorázni? A tavernában, vagy közvetlenül a tengerparton. Természetesen az utóbbira esett a választás. Reggel fakultatív programként a helyi kék barlangok megtekintése volt soron.

Még délelőtt elindultunk és az óramutató járásával ellentétesen elkezdtük körbehajózni Zakinthos szigetét. Az egyre jobban felerősödő Ény-i szélben a partok mentén hajózva megálltunk fürdeni is. Esti kikötés Zakinthos városában. Egy nagyon hangulatos szőlőlugasos vendéglőben a három hajó legénysége helyet foglalt. Kicsit késve kaptuk meg a vacsorát, de a szíveslátásra nem szólhattunk egy rossz szót sem.

Szerdán viszonylag korán sikerült elindulnunk köszönhetően annak, hogy a rakpart ahol álltunk (horgonyon betolatva) a forgalmas főút mellett volt. A cél Cephalonia Póros kikötője volt. Az időjárásról annyit, hogy minden nap max. 20 csomóig felmenő Ény-i szélben vitorláztunk olyan napsütésben, hogy a bimini nélkül nagy bajban lettünk volna. A hét utolsó napján láttunk azért néhány felhőfoszlányt is. Póros kompkikötőjében kb. 80m hely áll a yachtosok rendelkezésére vezetékes vízzel! Ezen a helyen történt meg az az egyetlen eset amilyennel azért Horvátországban sajnos egyre többször találkozhatnak a túristák. Csapatunk egyik tagja a tavernában a pincérnővel kis vitába keveredett. A hölgy annyira nemtörődöm nyegle módon állt hozzá számottevő potenciális vendégseregünkhöz, hogy levontuk a konzekvenciát és a közvetlenül mellette lévő kicsi, semmitmondó vendéglőcskét választottuk. Nem csalódtunk sem a kiszolgálás sem a vacsora minőségét illetőleg. Olyan finom volt, hogy másnap reggelire is bejelentkeztünk. Délelőtt izgalmas volt a kiállásunk a kikötőből, mert a komp kikötőbójája és egy zátony között kellett kiaraszolnunk a nyílt vízre.

Cephalonia Sami városa melletti és később Fiskárdho előtti nagy fürdés után Fiskárdho kikötőjében már csak horgonyon és partra kivitt kötelekkel tudtunk megállni, Ez a város valóságos kis görög Szentendre. Csónakos partraszállás és jó vacsora koronázta meg a nap végét. Eljött az utolsó nap ami vitorlázással és Meganísi szigetének hangulatos öbleiben való fürdésekkel telt. Este a tankolás után beálltunk a helyünkre a marinában és mindenki készült a búcsúvacsorára. (A hajóátvételről csak annyit, hogy a görög átvevő igen nagyvonalúan nézte át a hajókat.) Utolsó vacsoránk majdnem kútba esett hiszen elég későn szedelődzködött össze a csapat a vacsorához. Ahogy kicsit elanyátlanodva álltunk az egyik jónak tűnő terasz előtt, megjelent a tulajdonosnő és megnyugtatta a társaságot, hogy megoldják a helyhiányt és pár percen belül mindenkinek volt helye, sőt a csapat gyermekserege külön asztalsoron a közelünkben kapott helyet. Fantasztikus vacsora következett a horvát éttermeknél jóval barátibb áron, a görögöknél egy hét alatt megszokott gyorsasággal kedvességgel.

A transzfer buszon Lefkasról Prevezába illetve a repülőn Bécs felé mindenkit csak szuperlatívuszokban hallottam beszélni az eltelt hétről. És valóban, hiszen nagyon megérte.