Fedezzük fel a Karibi szigetvilágot!
Egyre népszerűbb az Adria és a Földközi térség mellett más vizeken is hajózni, főleg a téli szezonban, amikor a közeli tengerek időjárása már zord. A hófehér homokos, pálmafás szigetek világa a Föld egyik legizgalmasabb vízterületévé teszi. A Magyarországtól való nagyobb távolság és az eltérő természeti és kulturális adottságok ugyanakkor eltérő előkészületeket és ismereteket igényelnek. Az Adrián már megszokott folyamatos navigáció itt legalább olyan fontos, de ezeken a vízterületeken más jellegű felkészültségre is szükségünk van. (...)
A Karib-tenger adottságai
A Karib-tengert területileg Észak-, Közép-, és Dél-Amerika határolja. Több mint 7000 sziget, korall és homokzátony található itt. Ezek három főbb területe a Nagy-Antillák, Kis-Antillák és a Bahamák. De vitorlázás szempontjából talán a legizgalmasabb és legkedveltebb térség a Kis-Antillák. Ez további két nagyobb területe a Szélcsendes- (Virgin – szigetek - Guadeloupe) és Szélfelöli-szigetek. (Dominika - Grenada)
A „Carib”
szó spanyol eredetű, a harcos indiánokat (caribbean: kannibálok) nevezték így, akik a közhiedelemmel ellentétben kizárólag kultikus célokból áldozták fel a legvitézebb harcosokat és fogyasztottak húsukból. Eleinte barátságosan bántak az oda érkező európai utazókkal, de később összetűzésbe keveredtek. Több nép, köztük aravakok is laktak a szigeteken, mára azonban hírmondójuk sem maradt. A gyarmatosítók főleg Afrikából hurcoltak rabszolgákat, a mai napig ők alkotják a lakosság nagyobb hányadát. A szigeteken főleg cukornádat termesztettek, de a 60-as években a cukor alacsony világpiaci ára felszámolásra ítélte az iparágat. Áttértek a gabonára, rizsre, gyapotra, dohányra. Ma főleg a turizmus számára vonzó a terület.
Időjárása trópusi,
hőmérséklete 22-30˙c fok között ingadozik egész évben, a tenger hőmérséklete ennek megfelelően 24-28˙c fokos. Az Egyenlítő közelsége miatt két időszakot különböztetünk meg. A száraz időszak januártól április végéig tart, jellemzően ez a klasszikus vitorlás szezon is, az időjárás nagyon kedvező minden tekintetben. Az esős időszak ezt követi, jellemzően a közepén, júliustól – októberig van a hurrikán szezon és a legtöbb trópusi vihar is.
Szelei között az Atlanti-Óceán felöl fújó ÉK-i passzát szél jellemző, ereje átlagosan 15-25 csomó. Nagyobb nyíltvízi túrák esetén figyelembe kell vennünk a néhol igen erős, 6-8 csomós sodrást is.
Látnivalók, infrastruktúra:
A szigetek fekvése lényegében egy Észak-Dél irányú hosszú egyenes amelyen több provincia, állam is elhelyezkedik. Nekünk magyaroknak az Európai Unió tagjaként a francia és brit provinciákba a legkényelmesebb eljutnunk, mivel így vízummentességet élvezhetünk. A fizetőeszköz itt ugyanúgy az euró (francia provinciákon), és rendszeres napi járatok indulnak Párizsból Martinique-re. Ez az egyik legnépszerűbb bázis, elsősorban a kiépítettsége és földrajzi elhelyezkedése miatt, mivel épp középre esik. Itt található az egyik legnagyobb yacht-kikötő, korszerű infrastruktúra, bankok, üzletek, piacok, fűszeresek, hajósfelszerelések, éttermek, bárok. A helyi Yacht club (Cul de Sac de Marin) is itt, a szigeti déli oldalán, Le Marin-ban (kikötő) található.
KLIKK IDE: Térkép és panoráma fotók
Martinique
szigete természetileg is érdekes, buja növényzet hegyvidékes táj, és két vulkán is tarkítja. Négy népszerű kikötő is található itt a már említett Cul de Sac-en kívül, a városi ó kikötő a Fort de France, és két kisebb Anse Mitan és a Saint Pierre.
Elkalandozva a szomszédos szigetekre, mindig tájokozódni kell előre a legközelebbi kikötőről, ahol ivóvízhez és áramhoz juthatunk, mivel ezek meglehetősen ritkák errefelé. Jellemzően bójára kötési lehetőségeket találunk, tehát egy jó dinghy külmotorral alapfelszereltség. Divatos még kenukat is bérelni, hiszen ezekkel sokkal nagyobb élmény felfedezni a kristálytiszta pálmafás partokat.
Rendkívüli figyelmet kíván horgonyzáskor a természeti kincsnek számító korallok vagy „virágállatok” védelme. Ezek a csalánozók alkotják a trópusi/szubtrópusi tengerekben a korallzátonyokat. Jellemzően 20-200m-es mélységben, a tengerfenékbe kapaszkodva alkotnak kolóniákat és elhelyezkedésük már messziről látszik a jellegzetesen karib-kék tengervíz színéből. Rendkívül törékenyek, a hajóhorgonyok, az óvatlan búvárok illetve az emléktárgy-kereskedelem már nem egy fajt kihalás szélére juttattak. A települések előtt szűk járatot tartanak fenn a hajóközlekedés számára, ettől eltérni egyébként szigorúan tilos.
Az egész karibi térségben az Amerikai IALA B bólyarendszer van érvényben, amely épp a fordítottja a világon máshol használatos IALA A rendszernek. Tehát a kikötők bejáratában, a zátonyokon, homok padokon épp a fordított piros/zöld jelölést találjuk (zöldet a bója jobb oldalán, míg a pirosat balról kell kerülni).
A helyi viszonyoknak megfelelően a legnépszerűbb hajótípusok itt a katamaránok. Ezek sokkal nagyobb közös teret kínálnak az utazóknak, nagyobb ívóvízkészlettel rendelkeznek, alig van dőlésük menet közben, kis merülésük révén pedig közelebb horgonyozhatunk a kiszemelt partokhoz.
Útvonal ajánló:
De merre menjünk? Vetődik fel a kérdés. Amennyiben egyénileg vágunk neki az útnak, jó előre ki kell találni mit is szeretnénk beleiktatni ebbe a másfél- két hétbe. Amellett természetesen, hogy szigetről - szigetre, horgonyzó helyről - horgonyzó helyre járunk, és elsősorban a természetben keressük az izgalmakat. Martinique kitűnő kiinduló bázis akkor is ha délnek és akkor is ha északnak tervezzük utunkat. Legkedveltebb a déli, Szélfelöli-szigetek felfedezése, hiszen ez a legdélebbi bázis azok eléréséhez.
1. nap: megérkezés délutáni órákban Le Marin város báziskikötőjébe. Hajóátvétel, ügyintézés, papírok átvétele.
2. nap: Kihajózás Martinique-ból St Lucia szigete felé (25 tmf)
3. nap: Vitorlázás Bequia szigete felé, végig St Lucia majd St Vincent szigete mellett. (65 tmf)
4. nap: Vitorlázás Mustique sziget felé, majd éjszakázás a rendkívüli Tobago-i korallzátonyoknál (35 tmf)
5. nap: Délelőtt öblözés, búvárkodás, majd ebéd után indulás Union szigetre (25 tmf)
6. nap: Vitorlázás Bequia felé, Canouan szigetén ebéd közbeiktatásával (60 tmf)
7. nap: Indulás reggel, először St Lucia felé, itt ebéd, majd áthajózás Martinique-ra a St Anne csücsökre (120 tmf)
8. nap: Visszaérkezés a kikötőbe délelőtt 10 óráig.
|
Távolságok |
Anguilla |
St Martin |
St Barthelemy |
Antigua |
Guadeloupe |
Les Saintes |
Dominique |
Martinique |
St Lucie |
St Vincent |
Grenades |
|
Anguilla |
- |
12 M |
35 M |
120 M |
200 M |
175 M |
- |
250 M |
40 M |
- |
380 M |
|
St Martin |
12 M |
- |
20 M |
100 M |
179 M |
155 M |
- |
240 M |
- |
- |
- |
|
St Barthelemy |
35 M |
20 M |
- |
83 M |
174 M |
150 M |
- |
230 M |
- |
- |
- |
|
Antigua |
120 M |
100 M |
83 M |
- |
96 M |
72 M |
109 M |
163 M |
202 M |
255 M |
325 M |
|
Guadeloupe |
200 M |
179 M |
174 M |
96 M |
- |
24 M |
60 M |
110 M |
150 M |
208 M |
260 M |
|
Les Saintes |
175 M |
155 M |
150 M |
72 M |
24 M |
- |
37 M |
90 M |
130 M |
|
235 M |
|
Dominique |
- |
- |
- |
109 M |
60 M |
37 M |
- |
50 M |
- |
- |
200 M |
|
Martinique |
250 M |
240 M |
230 M |
163 M |
110 M |
90 M |
55 M |
- |
40 M |
93 M |
165 M |
|
St Lucie |
40 M |
- |
- |
202 M |
150 M |
130 M |
- |
40 M |
- |
53 M |
125 M |
|
St Vincent |
- |
- |
- |
255 M |
208 M |
- |
- |
93 M |
53 M |
- |
72 M |
|
Grenades |
380 M |
- |
- |
325 M |
260 M |
235 M |
200 M |
166 M |
125 M |
72 M |
- |
Repülővel viszonlyag egyszerűen, Párizsból naponta indulnak járatok és mindössze 8 óra alatt megérkezhetünk Martinique Lamentin nevű repterére. Innen már csak fél óra az út a kikötőbe, hajóbérlőinknek ingyenes transzfert szervezünk yachtjukhoz.




